A természetes élőhelyek védelme, mint Isten művének megóvása. Közösségünk a tehénvédelem mellett a természeti környezet védelmére is nagy hangsúlyt fektetnek. A hívők és maga Krisna-völgy ökofalu olyan időtálló értékeket képviselnek Magyarországon, mint az egyszerűség, az önellátásra való törekvés, az eleink hagyományos életmódjához való visszatérés. Mindezek révén szorosan kapcsolódunk a hazánkban is jelenlévő törekvésekhez: összhangban élni az Anyatermészettel.
A környezettudatos életmód, az ebből következő átgondolt, mértékletes fogyasztás, és az ezen elveken és életvitelen alapuló fenntartható közösségek születése jelenti a természet védelméhez és a hosszútávú fenntarthatósághoz vezető fő lépéseket. A bhakti-jógik úgy tekintenek a világra, mint amit az ember nem birtokolhat, hiszen csupán kölcsönkapta Istentől, ám aminek jövőjéért felelősséggel tartozik. A fenntarthatóság pilléreinek és az ökológiai szemléletnek, az egyszerű életmódnak, és az emelkedett gondolkodás elvének a népszerűsítését tűztük ki célul. Nézd meg ezt a videót, ami a világ fejlődését mutatja be egy fontos nézőpontból!
A tehénvédelem minden Krisna-hívő vallásos kötelessége. Krisna-völgyben található jelenleg Európa egyik legnagyobb tehénvédelmi központja, amelyet szanszkrit nyelven Gosalának neveznek. A 1994-ben létrehozott istállóban és a körülötte lévő fedett karámokban 30 tehén és 30 ökör ahimsa életvitelére, ellátására és védelmére van lehetőség. A tehenek évente 25 000 liter tejet adnak, amit a templomi murti-imádat során és egy, a tejfeldolgozásra szakosodott sajt-manufaktúrában használnak fel. A tehenészetből származó termékek teljeskörűen kielégítik a völgyben lakó családok igényeit. A tehenészethez tartozó 100 hektár földterületből 70 hektár legelő, 30 hektár pedig termőföld. Az ökrök évi 5000 órát dolgoznak, és részt vesznek a favágásban, a szálastakarmány betakarításban, a teher- és személyszállításban, szántóföldi munkákban, cséplésben stb. Utazz el most Krisna-völgybe, kattints a videóra!
A tehénvédelem hagyománya nem csupán azt jelenti, hogy nem fogyasztunk húst, hanem azt is, hogy a tehenek számára emberséges körülményeket biztosítunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a jószágok, akik ilyen körülmények között, békében élhetnek farmjainkon, hosszabb időn keresztül és sokkal több tejet biztosítanak. A tehénvédelem kiterjed az időskorú állatokra is, vagyis a kiöregedett jószágokat is életük végéig gondozzuk, éppúgy, ahogy az idős embereket, szeretteinket is.
Korunk profit érdekében történő szarvasmarha-tenyésztését kizsákmányolásnak és hálátlanság tekintjük azokkal az állatokkal szemben, akik tejükkel táplálják az emberiséget. Központjainkban ezért nem használunk olyan tejtermékeket, melyek nem erőszakmentes gazdálkodásból származnak.
Nézd meg ezt a videót, ami egy téves környezetvédelmi felfogásra hívja fel a figyelmet!
