Ki vagyok én? Ez az emberi élet legfontosabb kérdése. A legáltalánosabb válaszunk a nevünk. Amikor bekopogunk valahova és a bentlakó kiszól, hogy „Ki az?”, a nevünket mondjuk. Amikor azonosítani akarjuk magunkat, a családunk, nemzetiségünk, nemünk, vallásunk, kinézetünk, szakmánk, személyigazolvány számunk alapján tesszük. Azonban mindezek csupán ideiglenes megjelölések, címkék, amik a valódi énünkről nem mondanak semmit és a halálunk pillanatában értelmetlenné válnak.
Felmerül a kérdés, hogy létezik-e olyan identitásunk, ami örök és nem változik? Igen, a lelki önvalónk. A Bhagavad-gītāban Kṛṣṇa azt tanítja, hogy nem ez a test az énünk. A testünk anyagi elemekből áll, mint egy jármű. Ahogy egy autó nem mozdul magától, ha nem vezeti valaki, úgy az anyagi testünk sem mozdul, ha a lélek nincs benne. A lélek az, ami áthatja a testet tudattal, ami életet ad neki.
Míg a testünk az idő múlásával folyamatosan változik, s idővel megsemmisül, a testet átható lélek elpusztíthatatlan, nem ismer sem születést, sem halált, örökkévaló, tűz nem égetheti, víz nem nedvesítheti, szél nem száríthatja, fegyver bántani nem képes. Ahogy az ember leveti elnyűtt ruháit, s újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testet, hogy újat fogadjon el helyébe.
Gárdonyi így írt: „A test bilincs. A lélek arra hordozza, amerre akarja. De vajjon meghal-e a rab, ha lehull a bilincse?”
Csak akkor érhetjük el a békét és lehet világos számunkra, hogy milyen célokat érdemes kitűznünk magunk elé, amikor tudjuk a választ erre a kérdésre: Ki vagyok én?
A lelki önazonosságunk megértésének folyamata az önmegvalósítás. Ahogy a megfelelő módszerrel látható az olaj az olajos magvakban, a vaj a tejben vagy a tűz a fában, úgy a megfelelő folyamat segítségével tapasztalni tudjuk a lelki önazonosságunkat.
A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán oktatókként a védikus szentírások segítségével előadások, szemináriumok során ebben a kutatásban segítjük hallgatóinkat. Összetartó közösségünkben szakmai rendezvények, kalandos kirándulások, vidám bográcsozások során is elmélyítjük a lelki önazonosítással járó értékrendet, amely egymás és a természet tiszteletén alapszik. Az örökké változatlan lelki énünk meglelése biztos alapot nyújt az élet minden területén, legyen az munka, család, kikapcsolódás vagy az egészségünk.
Ne késlekedj! Kutasd fel a választ arra a kérdésre, hogy: Ki vagyok én?
Írta:
Magyar Márta (Mañjarī Devī Dāsī), a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola oktatója
Forrás: www.krisna.hu
